Tudom, hogy igazából az álom annak érdekes, aki átéli, de megpróbálok egy-kettőt úgy leírni, hogy valakinek hátha tetszik egy része.

Mi sem bizonyítja jobban, hogy mennyire hiányzik már a motorom, hogy visszatérő álmaim vannak róla az utóbbi időben. Bár nem csoda, mert ez a gép minden nap ott áll a buszmegállóban az üveges üzlet előtt:

Ami majdnem olyan, mint az enyém, csak kb 2 évvel fiatalabb verzió.

Akkor kezdjük. Ezt még akkor álmodtam, amikor elkezdtem futárkodni.

Nagyon homályosak a részletek, De a lényeg:
Valahogy hazatévedtem, és gondoltam elindulok motorozni, mert szép az idő. Felültem rá, óvatosan elindulok, és LASSAN elkezd gyorsulni. Na mondom mi van ezzel?! Nem megy!
Már tekergek vele kábé félórája, amikor rájövök, hogy a hangja sem az igazi. Hol van a 600 köbcenti, meg a soros négyhenger?! Most ez olyan mint valami robogó. Akkor hirtelen nagyon megijedtem. Ez halál komoly, ti is megijednétek, ha azt tapasztaljátok, hogy míg utaztál a motoron, valaki közben kicserélte alólad :D
Gondoltam, nem hagyom annyiban, megpróbálom felidézni az igazi hangját, hátha csak rosszul hallom, és majd visszajön az eredeti.
Van egy olyan érzésem, hogy azt az éjszakát végigbrümmögtem...
De azt mondja a szobatársam, hogy ő nem hallott semmit.
Szerencsére jó alvó! :) 

Következő, és egyben utolsó motoros álom kábé egy hete történhetett:

Szintén otthon vagyok. Előveszem a motort a garázsból azzal a céllal, hogy majd hozom magammal Londonba. Elindulok vele. Már valami városban voltam, egy gyártelep közepén, amikor egyszer csak elkezd szirénázni mögöttem egy rendőrautó. Akkor jutott eszembe, hogy nincsenek is rendben a papírjaim, meg hogy nem régen ezzel a motorral valami bűntettet hajtottak végre. Ezért menekülnöm kellett. Bujkáltam napokig sikátorokban, meg régi vadmotoros cimboránál, akivel együtt követtünk el valami disznóságot még a 80-as években.
Aztán rájöttem, hogy valószínű ki sem tudok így menni az országból. Most mi lesz? 

Furcsa egy álom volt. Egy egész akciófilm zajlott le bennem azon az éjszakán. Aztán ilyenkor ébredés után kell még egy-két perc realizálni, hogy "húú, jól van, nincs is semmi baj, nem is köröznek, élhetem tovább nyugodt kis polgári életemet".

Aztán ami miatt kitaláltam, hogy ma álomgyűjtemény lesz. Ezen az éjszakán is volt egy remekbeszabott álmom.

Gabó madárnak jöttek kollégái New Yorkból Magyarországra egy hétre, és ő úgy gondolta, hétvégén szervez nekik egy kis bulit. Ezért elhívta Lenny Kravitz-et zenélni Komlóskára. Értitek, csak úgy Lenny lejött a kollégáinak meg a régi tánccsoportnak zenélni. Jah mert hogy mi is ott voltunk az egész tánccsoport Komlóskán, mert épp fellépésünk volt, és mivel Gabó meghívott, maradtunk ott mulatni.
Ugyan nem ment minden a tervek szerint. Úgy kezdték a zenélést, hogy az első lendülettel 4 húr kiszakadt a gitárból. Jah igen, a felállás: 3-man voltak, Lenny az énekes és gitáros, egy basszer, meg egy szintetizátoros gyerek. Ez már magában is röhej. Mert igazából teljesen más a felállás. Aztán meg Rock zenekar dobok nélkül?? :) Biztos midiztek :)
Na jó, nem midiztek, élőzene volt. Vagyis épp hogy nem volt. Mert mint mondtam, elszakadt a gitár húrja. És nem volt sem pót húrkészletük, sem másik gitárjuk :D
Akkor most mi legyen... Már haza akart menni a zenekar. Persze Gabó nagyon ideges volt nem volt túl nyugodt. Hogy oldjuk meg?!?
Hát mondom, van gitárom nekem is, odaadhatom az enyémet. Aztán gondolkodtam, hogy nehogy valami baja legyen, inkább mégsem adom oda. Aztán pedig az jutott eszembe, hogy EMBER, Lenny Kravitz fog játszani a gitárodon. Ok, nagy nehezen eldöntöttem, odaadom ennek a huligánnak az Ibanezem. Aztán rájöttem, hogy a legutóbbi bulin azon is elszakadt pár húr, így végül a Johnson-t adtam oda neki :)

Na gitárjuk már volt, akár zenélhettek is volna. Amikor hirtelen összevesztek a billentyűssel. Mondta, ő most hazamegy. Na öccsééém, kéne egy billentyűs. Először beállt Gabó hozzájuk "zenélni". Aztán neki foglalkozni kellett a vendégeivel, így felváltottam én. Mondanom sem kell, nem voltunk teljes összhangban..

Aztán amikor már az eredeti 25 fős rajongótáborból már csak nagyjából 6-an maradtak a színpad előtt, a gitáros már a földön hanyatt fekve gitározott bizonyára valami elképesztően nagy gitárszólót. Amikor is előkerült nagyapám, aztán ezen felháborodva székely higgadtsággal odalépett a gyerek felé. Felsegítette a földről, odanyomta a kezébe a mikrofont, és ennyit mondott: "Énekelj, ne bohóckodj!"

Aztán hirtelen csörgött a telefonom és felkeltem.

Aztán amikor újra elaludtam 9 körül, gyorsan álmodtam egy olyat, hogy

keresztanyáméknál vagyok, épp megyünk a lifthez a lakásukból azzal a komoly céllal, hogy elhagyjuk az épületet. Egyszerre tele lett az egész szint a lépcsőházban, és mindenki torkaszakadtából énekelte a heppibörzét. Aztán nézek körbe, és már látom, egy jól megtermett nőszemély tele van firkálva mindenféle színes filctollakkal, üdvözletekkel, aztán mentek őt köszönteni. De nem tudtuk meg, kinek az ismerőse volt. És mit keresnek épp ott.
Úgy nézett ki az egész, mint egy leánybúcsú, kevésbé hasonlított születésnapra. Na mindegy, ha már ott voltam, felköszöntöttem én is.

 Lehet, azzal van összefüggésben, hogy amikor felkeltem előtte fél órával, akkor tudatosult bennem, hogy ma nőnap van.

Ezúton is nagyon boldog nőnapot szeretnék kívánni az összes hölgy olvasónak!