Ma este sikerült összeszednem pár képet a telefonomról.

Első felvonásban, mielőtt elmegyek aludni, bemutatom a metrót.
Más néven "tube", azaz cső. Nevét onnan kapta, hogy a belső szerkezete valójában nem boltív, hanem teljes kör keresztmetszetű. Ez így jó erős. Egyszer valaki ezt így kitalálta, és rájöttek, hogy ez jó, és használták tovább az egész londoni metróvonalon. Legalábbis valami ilyesmit mondtak abban a filmben, amit egyszer megnéztem Londonról.

Így megy a cső a földben, benne meg a szerelvény.
Most hogy befelé megy, vagy kifelé jön, azt nem tudom.
Ezt a képet az internettől vettem kölcsön. 
Még azt is elképzelhetőnek tartom, hogy nem is megy, mert nincs bekapcsolva...

A londoni a világ legidősebb metrója.
1863. január 10-én nyitották meg.
A hálózat 55%-a a földfelszín felett halad.

Most én jövök. Csak úgy képekben, mert tényleg elég késő van már:

Így nézek ki, ha munka után lemegyek a metróba, és lefényképezem magam a tükörben, mint ahogy a kislányok szokták a fürdőszobai tükörben. Csak én nem csücsörítek hozzá.
Amúgy ez ilyen domború tükör. A háttérben pedig balról, jobbról jöhetnek a metrószerelvények. Olyan is van, hogy épp egyszerre jön mindkét irányból. De nekem az sem baj, mert nem akarok felszállni egyszerre kettőre, annál is inkább, mert csak az egyik visz az úticélomhoz.

Egy ilyen kép úgy tud megszületni, hogy amíg az ember várja a "vonatot", akkor leül egy padra, és elfoglalja magát.

És végül:

Így jövök felfelé a mozgólépcsőn metrós utazásom lezárása okán.
A kép érdekessége pont nem látszik rendesen. Ott szemben, az a színes fal, az egy mozaik, apró színes kövekből van kirakva. Ami első ránézésre egészen megtetszett.
Tulajdonképpen, ha munka után hazafelé akarok menni, és ilyet látok felfelé, akkor valószínűleg valamit nagyon elszabtam. Mert ez nem a lakásomhoz közel eső megálló, hanem egy teljesen más. Ezt a képet akkor készítettem, amikor szombat este elmentem szétnézni a városban.

Hogy ott mit láttam, arről írok holnap szerintem.