Mától hivatalosan is pizzafutárkodtam! Éljen!

Előre bocsátom, a mai bejegyzésben a humornak mégcsak a foszlányai sem lelhetők majd fel, úgy érzem. Mert késő van már, és holnap korán kell kelni. Úgyhogy rövidre zárom.

Ilyenkor megkérdezem magamtól: "Milyen élményekkel gazdagodtam ma?"
Utána pedig megpróbálom kifejteni. Most is ezt teszem.

Először is. Ma már önállóan vittem ki a szállítmányokat. Igaz, csak 4 órában, de kezdetnek elég is volt. Egyszer el is tévedtem eléggé, de mosolygott a hapek, akinek végül odaadtam az ételét, a késés ellenére is (biztos tetszett neki, hogy nekem a taknyom folyik a hidegben, ő meg benn ücsörög a kandalló mellett a kiterített medvebundán :D ). Igaz, ebből nem csinálunk rendszert, na de előfordul. Ha már párszor végigmegy az ember, és saját bőrén tapasztalja meg, akkor meg lehet tanulni. Na meg közben belegondoltam, hogy hogy csinálnám meg ugyanezt Budapesten. Mert itt minden utcának az elején jó nagy táblán rajta van az utca neve, így jó messziről lehet látni. Odahaza, meg vagy van valahol benn az utcában, vagy nincs. Javítsatok ki, ha tévedek!

Másik élmény. Megvan az első angol "fizetésem". Igazából csak borravaló. De ez az első alkalom, hogy nem én adtam valakinek fontot, hanem nekem adták. Jajj, nagyon jó érzés :) Kerestem ma így egész pontosan 8 fontot. Egy penny-vel sem többet, sem kevesebbet. 

Oké. Fizetésről ennyit! Többször nem írok összegeket. De ez mégis olyanjóó :) 

Jó ez a munka. Lehet találkozni egy csomó kedves (olykor kedvtelen) emberrel. Ja, és meg lehet ismerni a környékeket, és házakat/lakásokat, hogy hova érdemes helyezkedni a későbbiekben. Nem hátrány..

Van új lakótársunk. Na de erről majd később.

Megyek aludni!