Egy szép meleg vasárnapi napon/éjszakán dolgoztam utoljára pizzafutárként. Olyan jó meleg van itt már mostanában, hogy már többé nem volt kihívás.
Jó időben mindenki tud motorozni :)

Na jó, igazság szerint azért hagytam ott, mert nem volt időm mellette a szakmai előmenetelemre koncentrálni.

Megmutatom, milyen tárgyi emlékek maradtak fel ebből az időszakból:

Ott fenn látjuk a kollekciót egyben. Most pedig megmutatom egytől-egyig.

Ez itt az a térkép ami vezérelt utamon. Ha feltenném apróhirdetésbe, valószínűleg nem írnám a megjegyzés rovatba, hogy állapota: újszerű. Kapott már havat, esőt, havasesőt, sőt, a kék szállító dobozban felrobbanó Sprite-ot is.

A fenti képen egy utólag megerősített övtáska látható. Ezt egy utcai kirakodóvásáron vettem hirtelen felindulásból. Ebben szállítottam a váltópénzt, és visszafelé a többször 100 font feletti vételárat. Sajnos két nap után a piaci minőség ismét győzött a jóhiszeműségem ellenében. Ezért jól megcérnáztam, hogy többször ne forduljon elő, hogy én haladok előre, ő pedig a mozgásnak csak függőleges irányú összetevőjével reagál.

Szabad szemmel is láthatóan két tárgy szerepel a felső ábrán: 1 db toll, 1 db kulcstartó.
A tollal a "kis" ügyfelek írták szorgosan a szignatúrájukat a kártyás fizetésnél. A kulcstartó pedig a kék-villám slusszkulcsát fogta, míg a motor és én távolságot tartottunk egymástól. 

A legfontosabb felszerelésem a biztonsági bakancs. Ezt a már említett SportsDirect-ben vettem. Egyetlen egy különlegessége van, hogy az orr része acéllal van megerősítve annak érdekében, hogy ha az embernek ráesik a lábára egy 400 grammos large pizza, akkor ne törjenek darabokra a lábujjai :)
Na meg azért a közúti balesetek ellen is véd.
Mint látjhatjuk a képen, szolgálatot tett a kis acél betét. Jelen esetben azt érte el, hogy miközben a motor váltója folyamatosan nyomást gyakorolt a bőrre, az acél szorgosan visszatartott neki, és így szép lassan egy szellőző nyílással ajándékozta meg lábfejem. 

Erre a képre kattintani is lehet

Itt fenn van ez a fekete vonallal határolt terület, amit munkám során bemotoroztam. Ha rákattint az ember, akkor látja, hogy van benne egy jó csomó utca.

Aztán ha sikerül megcsinálnom, akkor itt lenn majd lehet látni, hogy Londonnak melyik részét öleli fel ez a terület.
A lényeg, hogy van a jobb alsó sarokban egy gomb, amivel lehet kicsinyíteni a térkép részletet, ezáltal egyre többet látni Londonból. 

Ha itt a szöveg felett nem látsz térképet, akkor megpróbálhatod megnézni ezen a linken.
Ha ezen sem jó, akkor meg hagyd a francba, csak egy térkép az egész. :)
Csak annyi benne a lényeg, hogy azért London elég nagy, és eddig még csak a töredékén jártam. Eddig! 

Más: A reneszánsz hotelt el ne felejtsem leírni!

Oké, nem felejtettem el.
El kell mondanom, hogy jártam olyan villákban, ahol az ember meggondolja, hogy bemerjen-e menni a kapun, vagy két Doberman fog megfosztani férfiasságomtól azonnyomban ahogy belépek.
Mert kábé úgy néztek ki azok az udvarok, mint Higgins-é, ahova Magnum előszeretettel járt piros Ferrari-jával. 

Aztán a pont az i-re az utolsó napomon a St. Pancras Renaissance London Hotel-beli látogatásom volt.
Kicsit hülyén néztem ki a kék, kissé kopott, koszos, pizzázós motoros kabátomban, amikor beléptem a frakkba öltözött úriemberek közé. Mondjuk annak a helyében égne az arcomon a bőr inkább, aki egy ilyen helyen pizzát rendel.
Mindegy. Ohh, az nagyon szép volt ott benn. Itt meg tudjátok nézni:

http://www.marriott.co.uk/hotels/travel/lonpr-st-pancras-renaissance-london-hotel/

Hiába, minden szakmának megvannak a szépségei!